Az autózás nem csal felhőtlen örömöket ígér. A parkolóórát és a parkolóőrt egyetlen autós sem kedveli. A közlekedési lámpa kezdetben a lovas kocsik irányítására szolgált. A legelső jelzőlámpa egy piros és zöld fényt felváltva adó gázlámpa volt, amelyet a parlament közelében szereltek fel Londonban – azért, hogy a képviselők könnyebben bejuthassanak az épületbe. A szerkezet 1868-tól működött e helyen egészen 1872-ig, az első autót pedig csak 22 évvel később szállították az Egyesült Királyság területére.
Könnyen megfeledkezünk róla, hogy a jelzőlámpa valójában az autósok biztonsága miatt, nem pedig bosszantásukra született meg. Az amerikai Garrett Augustus Morgan elnyerte az amerikai kormány díját a biztonságos közlekedés területén szerzett érdemeiért, miután feltalálta az elektromos közlekedési lámpát. Az elsőt az Euclid Avenue és a 105. utca kereszteződésében szerelték fel Clevelandben 1914-ben (Morgan a jelzőlámpa későbbi változatát szabadalmaztatta 1922-ben).
Az első parkolóórát Oklahoma Cityben állították üzembe 1935-ben. Carlton Magee lapszerkesztő találta fel, aki később megalapította a Dual Parking Meter Vállalatot (ma POM Inc.) és megkezdte találmánya gyártását. A cég nevében is tükröződik a parkolóórák használatának kettős oka: a parkolás szabályozása, valamint a város bevételeinek növelése. Magee találmánya munkát adott a parkolóőröknek, akik első ízben New York-ban és Londonban csaptak le a gyanútlan autósokra (1960).
Az angol Edhat Purnell Hooley egy korábbi feltaláló nevét használta fel az autózás történetében játszott szerepének megörökítésére. A XIX. század elején a skót John Loudon McAdam úttörő kísérletben zúzott köveket és kavicsot használt útépítésre, és feltalálta az úgynevezett makadám utat. Hatalmas előrelépést jelentett a földutakhoz képest, de még ezen is könnyen keletkeztek mély keréknyomok. 1901-ben a földmérő Hooley talált egy olyan útszakaszt, amelyen nem voltak láthatók keréknyomok. Kiderítette, hogy előzőleg egy hordó szurok borult ki az úttestre, amelyet a helyi vasgyárból származó salakkal fedtek be. 1902-ben szabadalmaztatta az új útépítési technológiát, a kátrányos makadám utat, amely 1903-ban Tarmac néven bejegyzett védjegy lett. A salak használata megmagyarázza, miért nevezték ezeket az utakat angolul metalled (’fémes’) útnak.
November elsején megalakul a világ első autósszervezete, az Amerikai Autós Liga. November 12-én megalakul az első európai autóstársaság, az Automobile Club de Paris. December 10-én pedig megalakul az első brit autóstársaság is, Self Propelled Traffic Association (Önjáró Közlekedési Eszközök Társasága) néven.
Az angol Mrs Bridget Driscoll az első gyalogosgázolás áldozata, akit a londoni Kristály Palota előtt üt el egy Roger-Benz, 7 km/h sebességgel. Az ugyancsak angol Walter Arnold az első autós, akit gyorshajtásért büntetnek meg, mivel nem tartotta be a lakott területekre vonatkozó 3 km/h sebességhatártt
A világ első karambolja a londoni Charing Cross úton következik be. Egy angol taxisofőr, George Smith az első autós a világon, akit elítélnek ittas vezetésért, George Innes az első ausztrál, aki közlekedési kihágásért ítélnek el (13 km/h sebességgel száguldozott). Létrejön a Motor Car vállalat, amely az első brit használtautó-kereskedés.
Az angol Henry Lindfield az első autóvezető, aki baleset következtében veszti életét. Sokkos állapotba kerül és meghal egy nappal azután, hogy elektromos autójával balesetet szenvedett, Londonból Brightonba tartva.